Régészet a kulisszák mögött: kik dolgoznak egy ásatáson? – IV. rész: a dokumentáció

image
image
image

A feltárás az objektumok metszetre bontása után azok másik felének – vagy maradék részeinek – kibontásával, majd dokumentálásával folytatódik.

image
image
image
image
image
image
image

A teljesen feltárt objektum dokumentációja
(fotó, videó, felszínrajz, leírás) és az ebből a félből előkerült (esetleg rétegenként
elkülönített) leletanyag csomagolása az előzőekhez hasonlóan ismétlődik – nagy
felületű feltárás esetén az ásatás befejezéséig nem ritkán akár ezerszer is.

image
image
image

Ha egy régészeti jelenség teljes
feltárásra és dokumentálásra kerül, geodétáink helymeghatározó műszerekkel
rögzítik az objektum mélységét, az összesítő felszínrajzhoz pedig a térbeli
pozícióját: több ponton bemérik a szélét, töréspontjait, alját és az esetleg in
situ meghagyott leleteket, valamint a metszetrajzoláskor referenciaként
letűzött szögeket. Ha helymeghatározó műszer nem áll rendelkezésünkre, a relatív mélységadatokat szintező műszer segítségével állapítjuk meg.

image
image

Újabban többféle képalkotó
eljárást is használunk, melyek közül kiemelendő a drónnal végzett légifotózás (ami
a felszínrajzok ellenőrzését és a lelőhely szerkezetének értelmezését könnyíti
meg), valamint a több szögből készített fényképek szoftveres feldolgozásával
kapott 3D-modellek készítése. Ugyancsak fontos módszer a fotogrammetria, azaz
térinformatikai módszerekkel bemért fixpontokhoz igazított fényképek készítése,
melyet némi digitális utómunkával a fotók alapján tudunk elkészíteni, ezáltal
számos esetben kiváltható a metszet- vagy felszínrajz is.

image

Folytatás következik!

(Az utolsó képen nem a saját műszerünk látható: a miskolctapolcai ásatás drónos felvételeit a Pazirik Informatikai Kft. munkatársai a készítették.)

Blog

Kutatási projektek

Kutatási helyszínek

Lépjen velünk kapcsolatba!